Elméleti háttér

A Bowen mozdulatok a következő szervrendszerekre vannak hatással, melyek közreműködésével visszaállítják/helyreállítják a test-lélek optimális működését, összhangját:
  1. Vegetatív idegrendszer: A Bowen terápia legfontosabb ismérve, hogy a vegetatív idegrendszerre alapvető hatást fejt ki, ahol a szervezet öngyógyító mechanizmusainak irányító központja van.
    A vegetatív idegrendszer ellenőrzi a testfunkciók több mint 80%-át, és nagyon érzékeny a külső stresszhatásokra. Napjainkban a legtöbb ember a folyamatos stressz és túlingerelt szimpatikus idegrendszeri túlsúlyban él. Gyógyulási folyamatok azonban csak akkor kezdődhetnek, amikor az Autonóm Idegrendszer paraszimpatikus módba vált át. A technika bizonyíthatóan elősegíti ezt a folyamatot. A kezelések alatt megfigyelhető, hogy egyesek igen gyorsan álomba merülnek, illetve mélyen ellazult állapotba kerülnek. Ez mutatja az átmenetet a paraszimpatikus dominancia felé egy mélyebb szinten történő stresszoldódás kíséretében. Ez talán a magyarázat arra, hogy néhány Bowen kezelés gyakran újra beindítja a felépülési folyamatot, ami a sérülésből való gyógyulás, betegség vagy műtét után elakadt.
  2. Fascia: A Bowen mozdulatok a felületi kötőszövet „fascia” szintjén történnek, és kihatással vannak a kötőszövet-ideg viszonyára, illetve izmot vagy ínszalagot mobilizálnak.
    A fascia központi szerepet játszik az izom koordinációban, a testtartásban és mindenhol a szervezet szerkezeti és funkcionális egységének/épségének a megőrzésében. Egy sérülést követően a fascia merevebbé válik, összehúzódik, megcsavarodik, víztartalma csökken. Egy, a Bowen kezelést követően gyakran megfigyelhető jelenség, hogy a letapadások, összenövések fellazulnak, hegesedések a szövetekben meglágyulnak, enyhülnek, illetve, hogy a testtartás és mozgékonyság megjavul, mindenféle külső, erőszakos manipulatív kemény rántás, nyomás, csavarás, illetve nyújtás alkalmazása nélkül.
  3. Strech (nyújtási) reflex: A legtöbb Bowen mozdulat izmok eredési/tapadási helyén, illetve az izom hasánál történik, ahol az izomorsók helyezkednek el. Az izomorsók informálják az idegrendszert az izomszövet feszültségéről, feszességéről, nyúltságáról. Ezeket a receptorokat a Bowen során a nyújtás és az azt követő átgördítő mozdulat által stimuláljuk. Izomfájdalom, illetve izomgörcs esetén (amikor az izom egy ingerburokban van) megtörhető ez a helytelen körforgás az idegrendszer által fogadott inger megváltoztatásával.
  4. Ízületi proprioreceptorok (Golgi receptorok): Minden Bowen mozdulat, ami egy ízület körül/környékén van, direkt hatással van az ízületi burokra, és az ízületi szalagokra, amelyek proprioreceptorokkal gazdagon be vannak idegezve. Itt ismét az idegrendszer fogadja az ösztönzést és visszahatásként, normalizálja az ízületi működést, erőteljes manipuláció alkalmazása nélkül.
  5. Trigger pontok: 
    Van jópár olyan Bowen mozdulat, mely átfedésben van a gyógymasszázsból ismert trigger pontokkal. A kezelés folytán a pontokat Bowen mozdulattal érintve, a fájdalom csökkenését, jobb ízületi mozgathatóságot és izom koordináció megjavulását tapasztalhatjuk.
  6. Akupunktúrás pontok és meridiánok: A legtöbb mozdulat átfedésben van akupunktúrás pontokkal és néhány tulajdonképpen egy mozdulattal keresztül halad 2-3 meridiánon. Akupunktúra gyógyászok összefüggésbe hozzák a Bowen kezelésre utaló jeleket és hatásokat a megfelelő akupunktúrás pontokkal, az akupunktúrás pulzus/válaszok azonnali változásait kommentálva a Bowen kezelést követően. E két rendszer átfedése talán magyarázat a Bowen technika erős energetikai komponensére, és belső szervi hatásaira.
  7. Neurolimfatikus pontok, nyirokkeringés: A Bowen mozdulatok fedésben vannak neurolymphatikus reflex pontok helyével, amik a nyirokrendszert szabályozzák - ezáltal erre is hatást tudnak gyakorolni.
  8. Szegmentális viscerosomaticus spinalis reflexek: Ezen reflexeknek a stimulálását a legtöbb alapkezelés tartalmazza a bőr, izmok, inak kezelése által.